5. rész Úgyse működne...

Zayn lépett ki rajta.

-Szia. Nem tudják, hogy cigizel?-kérdezte.

-De tudják, csak Dave nem szereti, ha rágyújtok. Úgyhogy mindig próbálok ilyenkor elszökni előle-mondtam-Amúgy honnan tudtad, hogy itt vagyok?-kérdeztem, hiszen azt mondtam, hogy a mosdóba megyek.

-A barátnőd mondta-felelte és Ő is rágyújtott.

-Óó, hát persze, gondolhattam volna.-feleltem.

-Egyébként nem vagy túl fiatal a dohányzáshoz?-kérdezte.

-Bagoly mondja…gondolom Te se tegnap kezdted.

-Hát nem-nevette el magát-Hány éves vagy?

-A múlt hónapban töltöttem a 17-et. És Te?

-19. És mióta cigizel?

-Úgy kb. 1 éve. Azt hiszem. Apám legnagyobb bánatára-feleltem egy fanyar mosollyal.

-Igen, ez ismerős-bólogatott.-Még egyszer nagyon sajnálom, hogy leöntöttelek, tönkre tettem a ruhádat-szabadkozott ismét.

-Felejtsük el-mondtam kicsit zavartan, mert eszembe jutott, ahogy össze-vissza makogtam.

-Bár ez a ruha tényleg sokkal jobban néz ki-nézett végig rajtam, amitől megint elpirultam és egy pillanatra elállt a lélegzetem is, mert ismét a szemébe néztem…azok a gyönyörű szemek.

-Kö-köszönöm- nyögtem ki .

-És meddig is maradsz itthon?

-Hát még nem tudom. Elméletileg június végén kezdek el forgatni.

-Akkor nem is maradsz a turné végégig?-kérdezte és mintha egy kis csalódottságot véltem volna kihallani a hangjából.

-Nem biztos, de ez még változhat. Ha csak ősszel kezdődik a forgatás, akkor maradok végig-mondtam.

-Hát, akkor reméljük, hogy csúszni fog és itt tudsz maradni-és most egy kis lelkesedést véltem felfedezni a hangjában. Dehogy, Nicole, képzelődsz-mondtam magamnak. Lehetetlen, hogy egy ilyen tökéletes pasi, mint Zayn érdeklődjön utánam. Ő túl jó, túl tökéletes hozzám. Erre a gondolatra kicsit elszomorodtam, de megpróbáltam elhessegetni.

-És ha vége a turnénak, akkor visszaköltözöl Los Angelesbe? Vagy csak a forgatásra mész vissza?

-Hát, visszaköltözök. Dave szerint ott sokkal több lehetőségem van.-próbáltam mosolyogva mondani, de még így is kiérződött a hangomon a csalódottság. Jellemző rám. Találkozok egy pasival, aki tetszik-bár Ő ezt nem tudja-és én hamarosan vissza megyek Amerikába. Minden reményem elszállt, azzal kapcsolatban, hogy ebből bármi is legyen. Ekkor kinyílt az ajtó és kilépett Dave.

-Végre meg vagy. Mosdó, mi?!-korholt.-Indulnunk kell.

-Oké, persze, mehetünk. Sammy?

-Joe már kikísérte a kocsihoz.

-Oké-mondtam-Hát akkor majd holnap a stúdióban. Szia-fordultam Zayn felé.

-Igen, igen. Szia-mondta mosolyogva.

Elindultam Dave után, de az ajtóból még vissza néztem, Zayn éppen a telefontját vette ki a zsebéből, de ekkor felnézett. Belenéztem gyönyörű barna szemeibe, de eszembe jutott, hogy ebből úgyse lehet semmi. Erre a gondolatra a gyomrom összeszorult. Rá mosolyogtam, Ő vissza mosolygott, majd elindultam. Dave az ajtó mögött állt.

-Megzavartam valamit?-kérdezte mosolyogva.

-Nem , semmit, csak beszélgettünk-mondtam fülig elpirulva.

-Tetszik neked-mutatott rá. Remek, szóval teljesen lerí rólam-láttam, ahogy rá néztél-folytatta.

-Miért? Hogy néztem rá?

-Úgy, mint egy kisgyerek, aki nem kapja meg a kívánt játékát-fűzte tovább.

Erre már lángolt az arcom.

-Nem akarok róla beszélni-közöltem gyorsan.

-Oké, ahogy gondolod-mondta nagy vigyorral az arcán.

Utáltam  ezt. Ha kényes helyzetbe kerültem, Dave mindig rá tudott tenni egy lapáttal és addig folytatta, amíg be nem ismertem, hogy igaza van. 35 éves, de néha úgy viselkedik, mint egy gyerek. Tudtam, hogy nem fogja ennyiben hagyni és hamarosan újra felhozza ezt a témát. És igazam is lett, ekkor már  a kocsiban ültünk és Sammyék felé tartottunk, hogy kitegyük.

-Tényleg, hol voltál annyi ideig? Vártalak, aztán jött Joe és mondta, hogy indulunk.

-Hát klnt voltam cigizni.

-Én meg tök jól elbeszélgettem a fiúkkal, annyira aranyosak és kedvesek, de egy pár perc után Zayn eltűnt és nem is jött vissza-mondta izgatottan.

-Mert Nicole-lal volt-szólt közbe Dave.

Annyira tudtam, hogy fel fogja hozni, sosem bírja ki.

-Micsoda?! Komolyan?!-kérdezte Sammy fülig érő vigyorral.

Nem válaszoltam, csak bólintottam és inkább kinéztem az autó ablakán, de éreztem, hogy megint elpirulok.

-Tetszik Nicole-nak-fűzte tovább Dave.

-Igen, biztosan, mert emlékszem, hogy egyszer mondta, hogy Zayn elég jól néz ki-tette hozzá Sammy.

Most már mindketten engem néztek, éreztem. De én csak néztem továbbra is ki az ablakon, nem akartam rájuk nézni, így is éreztem, hogy még jobban elpirulok.

-Szóval?-kérdezték egyszerre.

-Mit szóval?-kérdeztem vissza.

-Tetszik Neked?-kérdezte vigyorogva Sammy.

-Kinek ne tetszene? Hiszen olyan jól néz ki és azok a szemek. De nem számít, mert hamarosan úgyis visszamegyek Los Angelesbe, és amúgy se működne és szerintem nem is tetszek neki-fakadtam ki szomorúan, egy szuszra elhadarva.

-Tudtam én! Láttam rajtad!-kiáltott fel Dave.-De Te még mindig nem látod magad tisztán. Gyönyörű vagy és tehetséges. Te nem tudod, hogy hány srác álmodozik rólad és biztos tetszel Neki is-folytatta fejcsóválva.

-Nem fejezhetnénk be ezt a témát?-kérdeztem ingerülten.

-De, igen-mondták egyszerre, de a  szemem sarkából láttam, ahogy összenéznek és elvigyorodnak.

Kitettük Sammy-t, majd elindultunk a hotelhoz, ahol Dave megszállt. Mikor megálltunk megszólalt.

-Ne felejtsd el, hogy 9-re megyünk a stúdióba. Jó lenne, ha fél órával hamarabb ott lennél. Egyből oda menj, majd ott találkozunk. Joe-val már megbeszéltem mindent.

-Oké-feleltem fáradtan.

-Aludj jól! Jó éjszakát.

-Jó éjt!

És elindultunk haza.